Zsoltárkeltető a Kollektív Tudat Mélyén

by Halalnihil

supported by
/
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.

about

The Level of Vulnerability - TLV-WEB036

credits

released April 20, 2016

tags

license

all rights reserved

feeds

feeds for this album, this artist

about

Halalnihil Hungary

Formed in November 2010, mainly Harsh Noise / Power Electronics artist from Hungary. Some of the older materials have minor Black Metal influences, some of the new ones are Extreme Spoken Word.

Splits, other projects, artists at my label: thelevelofvulnerability1.bandcamp.com

Email:hnhn000000@gmail.com
Facebook: www.facebook.com/HalalnihilTLV
Soundcloud: soundcloud.com/halalnihil
... more

contact / help

Contact Halalnihil

Streaming and
Download help

Redeem code

Track Name: A Reményt Adó Oltár Hiányától Magzatpózban Sorvadsz
Vajon sikerülni fog kiírtani azokat az érzéseket, amik soha nem léteztek,
És ha igen, boldogabb leszel úgy, hogy már nincsenek benned?
A kegyetlen nem féltetlenül rossz, primitív, és a gyenge / erős viszonyt is
Most kell átérzelmezni, azért, hogy ne akard, hogy már most vége legyen
Amikor még el sem kezdődött, és így érezzed magadat, végleg egyedül
A segítséget mástól várod, könnyektől részegedtél le, ideje hánynod
Mert még nagyon hosszú lesz az út, a végét távcsővel, mikroszkoppal
Nem lehet látni, de oda fogsz érni, megváltozva, öntudatot váltva
Neked adom a látvány tapasztalását, most az egyszer önfeláldozó leszek
Végig fogod nézni az utamat az úrhoz, végig fogod nézni, ugye már látod?
Track Name: Tömegsír az Egész Világ
A gyengéd ölelések, a lágy kapcsolatok, az érzékeny életmódok
Kihaltak, és a sajnálattal vegyített nosztalgia nem hozza vissza őket
A rövid ideig tartó, elpazarolt, teljes formában csak egymás létét tépték
Most pedig egy oszladozó húsmocsárban vannak, és a megmaradt, de már
Az érzékelni képtelen kollektív tudatot hidegen hagyja, ki hány évet, és mit
Dolgozott, kinek milyen végzettsége volt, ki mennyire utált, imádott másokat, az a megszámlálhatatlanul sok szituáció, a rengeteg testnedv keveredése, mintha soha nem lettek volna, és ezen lehetetlen változtatni, ezek a hullák már nem tudnak bocsánatot kérni, ártani egymásnak, képtelenek újrakezdeni a már rég kirobbant memóriát,
Az esőtől frissen csillogó mező, az eufórikus állapot a lélegzetvétel miatt, A ragyogástól lüktető kertben játszadozás, a simítható fák törzsei,
A nyugtatólag ható, monoton sivárgás, az izgatottá tevő szaladás
A szerelmek, a szenvedések, a kedves mosolyok, az infantilis harcok,
A gyengéd ölelések, a lágy kapcsolatok, az érzékeny életmódok
Kihaltak, és a sajnálattal vegyített nosztalgia nem hozza vissza őket, Már teljesen mindegy, mi lett a végük, elrohadnak az okozóikkal együtt.
Track Name: Bálványimádás a Huszonegyedik Században
A mennyország wifi kódját csak sok számjegyes összegért kaphatod meg
Sosem vagy magányos, ha egy szórakoztatást adó eszköz van melletted
Ha egy képernyő mestereséges intelligenciája nem lenne annyira korrekt
Kiröhögne téged, és kérné, hogy imádkozzál érte – és te megtennéd...
Olyan magasra tették a mércét, hogy a felhőket hasító lopakodógépek
Felfelé nézve se képesek már látni, de ezen fel kell jutni, szocális elvárás
Ha lezuhansz, így jártál, eltörnek zsebedben az elektronikus barátok
A koponyád találkozása a rideg valósággal, akár a beton, a fejednek
Tartalma kiloccsan, lemerül, és ezt feltölteni már egyáltalán nem tudod...
Fogyasszál többet, aztán dögölj meg, a termelés nőhet terhességekkel, Nagyobb egyedszám, nagyobb igények, fejlett új világ, üres elmékkel,
Elvárások, szabályzatok, leépítések vívják egymással a kimerítő harcot
Te nem vagy tét, semmi se vagy, csak egy béna profil a levegőben
Nem Isten, nem ember...
Track Name: Állatáldozatok Bemutatása Önmagam Részére
A frissen ömlő vér melegsége izgatóbb, mint akármelyik emberi aktus
Felsőbb hatalomnak nem nyitom az ereket, még inkább a saját kéjemnek
Amikor kezeim alakítják a természetet, érzéseim párolognak, izzik elmém
Felőlem most is meghalhatnék, nem vagyok több, mint kezeim áldozata
Egyedül csak a gyengeelméjűek képtelenek felfedezni ebben a szépséget
Egyre szilárdabban érzem, tudom ezt, a nyüszítésük, vonyításuk véget
Düledezni látszik az, hogy minden szexuális, nem érzem vesszőm indulatát
Még inkább egy mélyen hömpölygő energiát, valami ősit, primitívet, durvát
Ami viszont az ésszel szövetségben elsöpri az együgyüséget, a hús győz
Ettől a diadaltól kiráz a hideg, mégis forrónak érzem ezt a közelséget
Itt most én számítok, ez öncélúság, de büszke vagyok rá, szégyentelen
Nincsen ezen mit büntetni, nem kell erre erőltetni holmi béna betegséget
Egyedül csak a gyengeelméjűek képtelenek felfedezni ebben a szépséget
Track Name: Légzésgátló Technikák Gyakorlása
Hideg fémlapokhoz szögelt végtagok, az összes fog kihúzva
Egyesével feldugva a végbélnyílásba, a nyelv darabokra szakítva
Nem úgy mondom ezeket, mintha itt bármi különleges lenne
Teljesen semleges, érzelmektől mentes, nincs harag, semmi se
Pusztán tökéletesíteni a fasszal való fojtogatást, életcélom lett
Állítgatni a mértékeket, az eszközök használatot, szintet lépni
A szádon keresztül a tüdőbe jut az ondóm, boldoggá fogok válni
Szerinted bármit is számít nekem az, hogy otthon várnak rád a szüleid?
Szerinted képes lennél meghatni engem, miattad megváltoznék talán?
Egy tesztelésre született élet átváltozik, aki te vagy – ennyi az egész
Track Name: Disznóhús Vörösborral
Arra vágyom, hogy akkor terítsen be a legzsírosabb mocsok, amikor Ragyogó tisztaságért kiáltok, akkor legyek kövér, amikor étel olyan ritkán Kerül számhoz, és akkor legyek a legrészegebb, amikor a józanságért Bőg az infarktussal harcoló szívem... (3x)
Track Name: Ameddig a Geci Ki Nem Fröccsen...
Emberek sokasága, állatok tömkelege, szellős nyílással, nyitható pofával
Esélyük nincsen arra, hogy a biztonság csekély mértékét is élvezhessék
Reszketésük a fallosz fenyegető ágaskodásától, őszinte, és komoly
Az ősi ondótároló, lényeket döfködő párzólándzsa, elvégzi, ami a feladata
Amire rendelkezést adott neki az isteni evolúció, jöhet aztán itt a törvény
A halál, a bűn, akármi más, ha egyszer heves benne a kéjelgő vágy, addig
Nem lesz nyugta a fasz birtokosának, és annak se, kibe lelkét akarja verni
Ha megnézzük az egységes történelmet, szinte minden esemény emiatt
Alakult, a kutatások, a háborúk, a kínszenvedés okozások, mind egytől
Egyig a nemződühtől habzó, segget, szájat, pinát, állati hullát szétbaszó
Idegtől majd kirobbanó makknak a gondatlan viselkedése miatt történt
De az, ki a másik oldalon volt, és eltűrte ezt az egészet, végül boldogan Döglött meg, már nem kellett félnie, meglett kefélve, a geci kifröccsent
Nyugodt, csendes, pelyhedző mennyország borította be, a harmatos vidéket.
Track Name: Izrael Gyümölcsei
A palesztin tinilány gátszakadt nyílásából kiömlő, vérben takart
Ürülékdarabkák, mik a cionista katona péniszének lyukát eldugaszolják,
Olyanok, mint a gránátalma mézédes magvai, Izrael gyümölcsei!
A kóser bortól lerészegedett férfiak úgy fröcskölik körülmetélt Falloszukból, egy fiatal, árva fiú arcába zsidó gecijüket, amilyen hévvel Csak lehetséges. Az elélvezés után szüretelni, ezek Izrael gyümölcsei!
Egy lerombolt ház pincéjében annyian mennek át ötödik hónapban lévő Terhes nőn, mint ahány búzaszemet képes egy rabbi a kettő kezé köré egy Időben markolni. A háborús erőszak sosem bűn, ezek Izrael gyümölcsei!
Patakokban folyik a geci egész családok pofáján, kiknek bulldózerrel
Aratták le az otthonaikat, őrült baszási hévvel kúrják meg a zsidó katonák A palesztin kisiskolásokat egy kihalt iskolában, két pofára zabálják a
Saját maguk által ültetett, kiválasztott fának termését, és soha nem fognak jól lakni, Isten népét öntözve támogatni, Izrael gyümölcsei!
Track Name: Független Fehér Nő
Bőröd akár a használt vécépapír, bármilyen testápolóval is hidratálod,
Ajkaid akár a trágyadombon nőtt rózsa szirmai, rozsdás ollóval vágod,
A jóléti pazarlás, az idili komformizmus elérése az életcélod, de tudd,
Ezek soha nem lesznek készen, így mindig előtted lesz a karriered,
Mint egy kitört, mozgató rugó, ami élével kaparja bársonyos anyaméhed,
Vigyázzál az alakodra, vegyél fel hitelt, plasztikázzad magad kedvedre,
Te nem tudsz senkit se a szemetesbe dobni, mert te magad is ott vagy,
Ha a Luois Vuitton egy férfi lenne, benne is találnál végzetes hibát,
A te műanyag, pénzért vérző, elenyésző küszködésed nem boldogság,
Inkább egy kommersz kapitalista model, fogyasztás, szexualitás, halál,
Bőröd akár a használt vécépapír, bármilyen testápolóval is hidratálod,
Ajkaid akár a trágyadombon nőtt rózsa szirmai, rozsdás ollóval vágod,
Értékrended bár materializmuson alapul, pont ebben buksz végzetesen,
A temetésed nem olcsó, de a talaj ugyanúgy röhögne rajtad, ha tudna!
Track Name: A Halálod Előtt a Boldogságnak Savanyú Formája Létezett
Nem sikerült eléggé közel kerülnöm hozzád, távolról figyeltelek
Éveken át, és ettől felfrissültem, de mégis tudtam, ez annyira kevés,
Mint egy rajznak a vázlata, ami csak széttépéssel lesz készen
A tudat, hogy már az örök feledésben vagy, boldoggá tesz engem
Kiegyensúlyozottá, nyugodtá, az idegesség legkisebb jele sincsen már!
Track Name: Az Anyag Litániája az Úrhoz
Kíméletességet nem szabadna adni egyetlen egy szervezetteknek se, csak
Emberi ellentmondáson alapuló tetteikért negatív, példátlan bánásmódot,
Mert abból képesek érteni, görcsben tanulnak, nagyon szeretik az agóniát,
Ezt realizálva a mulandóságot lehangolóan látni se értelmes már, így
Képtelen vagyok elviselni az enyészetet ezen az idomtalan kőbolygón, így
Már világos, itt azért születnek fejlett lények, hogy ártalmat érzékeljenek,
Nem hiába vannak itt háborúk, betegségek, ezer és ezer privát konfliktus ,
Talán ide zúdul le minden fejlődés sorsa, veszélyesnek kell lenni másokra?
Egyre kevésbé érzem magamat alkalmasnak ezen tények elfogadására,
Az idegeimbe forró tűket döf a körülmény, türelmem fogytán, kitörök, és
A leghevesebb átalakításba fogok a környezetemet illetően, olyan tisztán,
Mint felhőtlen égen vendégeskedő fény, ami bármilyen szférát átszakít, és,
Ezzel nincsen gond, természetes talán, de siránkozásom egyre csak nő,
Találkoznak tetteim egy önmagamat, környezetemet érintő létfilozófiában,
Miként elpusztítom a jelenlegi képüket, lábbal tipron aktuális létezésüket,
A felhőtlen sötétségüket, arcom nedves, fegyverem annyira felelőtlen, Megcsináltam amit tudtam, ragyog, szikrázik adrenalintól viharzó elmém,
Valami most bennem véget ér, de nem tud érdekelni, elindulok, szaladok,
A világegyetem gravitációja közömbös, energiám az elnyomás, elutasítás,
Nem láthatsz már engem így többet, de ez így jó, ez így a helyes, hiszen,
A Föld törvényei már a legkevésbé se foglalkozhatnak velem, úton vagyok,
Oda, ahol a lét egységes, véges, még ha külön is van, és el sem kezdődhet.